Gyk.:

Romkert  #   Szórakozóhelyek faja > Nyitott clubok rendje >Beszélgetőstáncolósok osztálya

A Romkert nevű kultúrközpont megalapítása valamikor a török hódoltság idejére tehető, amikor is a muzulmán megalapította a Rudas fürdőt…

Ha nem lett volna kis hazánkban a 150 éves oszmán funky, akkor bizony ma nem vircsafotlhatnánk  kedvünkre a fürdő tövében kialakított kis szórakozóhelyen. [hisz ebben az esetben SE nincs fürdő, SE nincs az annak egykori romjairól elnevezett kert]

A club jelenlegi állagát valamikor az ezredforduló hajnalán vehette fel, amiről viszont csak az idősebb barátok, esetleg rokonok mesélhetnek, hiszen ekkor én még csattogós pillangót tologattam.

Azonban ahogy a hely is idősödött, úgy némileg átalakult a fogyasztó közönség összetétele is. Egy régi (általam csak pár napja felfedezett) cikkben ugyanis az volt olvasható:

„A Rudas Romkert Budapest egyetlen, fiatal-értelmiségieknek és külföldi turistáknak megálmodott szabadtéri szórakozóhelye.”

Ez az utóbbi évek folyamán megváltozott. Habár rengeteg budapesti egyetemista látogatja még mindig a helyet, a turisták többsége átpártolt a pesti dzsungel változatosnak egyáltalán nem mondható clubjaiba. Emellett megjelentek a ” béreltlízingeltszlovákrendszámos autók „tulajdonosai” is, akik rendszerint péntek-szombat éjjel mutatják meg ki is a basszájba Budapesten.

A szerző valamikor 2005 nyarán szerzett tudomást a roncskert létezéséről, egy kellemes éjszakai séta folyamán. Akkor megtetszett neki a zene, a relatív kultúrált társaság, ( a béreltautósparasztok kasztját nem ide sorolva) és a tehetségtelennek egyáltalán nem mondható lányok tömege.

Ezután több helyről hallottam, hogy milyen hangulatosak is az itt eltöltött nyári esték, és számos ismerős arccal  találkoztam egy-egy csüörtökpéteki éjszakán. Miután kialakult a Romkert általam ismert törzsközönsége azután már nem igazán volt kérdés, hogy hova is menjünk nyáron bulizni,ismerkedni vagy csak egy jót beszélgetni.

Nem volt kérdés mert:

• A Rio nem igazán a mi világunk sem a zene, sem pedig a közönség miatt

• A ZP… hasonló okok…

• A Buddhabícsen öregek vannak és szar a zene

• A Hajógyári egyrészt túl messze van, másrészt azé’ mán’ mégis tudjuk kik vagyunk:D

A Romkert tehát minden szempontból ideális. Egyrészt nem kell átmenni a nagy folyón túlra ahol 1000 veszély leselkedhet rád, másrészt jó a zene, rengeteg az ismerős ember, és még attól sem kell félni, hogy valaki szájba ver, mert ránéztél egy búbájos (nem elírás hanem szóvicc), angyalarcú csajra.

 A program:

Egy pezsgővel, vagy Cuba Libérvel (gyk.: Bacardi meg Kóla ) állsz a  kocsilehajtón, beszélgetsz, esetleg a romok tetején nem szomjasan táncolsz, és közben átadod magad az Erzsébet-híd és a Gellért-hegy nyújtotta már-már otthoniasan megnyugtató védelmének.

Mindemellett, ha még nem aludtál el a nagy kényelmeskedésben odamehetsz a l e h e t e t l e n ü l r ö v i d s o r t b a n l e h e t l e n ü l h o s s z ú c o m b ú   b a r n a  csajhoz, aki Totalcarosan INSTANTGET, és elmesélheted hogy délben összepakoltál 10-15 ninját, akiknek pisztolyuk volt, és nem féltek használni.

Az éjszaka további része már mindenkinek a saját tehetségén, illetve ambícióján múlik, viva la individualizmus.

Ide nem kell kifényezni a cipőt (habár papucsban sem ajánlatos lejönni a balesetek elkerülése végett) és nem kell a pólód gallérját sem olaszosan felhajtani, egyszerűen csak ENJOY THE ROMKERT FLOW.